HTML

Mindennapi energiánk

A címnek nincs köze a napozáshoz: csupán arra utal hogy ebben a blogban megújuló ("nap") és fosszilis ("olaj") energiáról egyaránt szó lesz. Meg minden másról is, ami ennek kapcsán eszembe jut. Régóta az iparban dolgozván sokan kérdezik tőlem, mit gondolok erről-arról energia témákban, így hát most közzéteszem.

Friss topikok

Linkblog

Technobulvár 1.0: Inke az új Dallas

2011.10.28. 08:42 Silvestris

Értem én, hogy kellenek az új hírek a bulvársajtóban, de akkor írjanak inkább Kiszel Tündéről, annak a szerencsétlennek az észjárását még egy Blikk-es újságíró is bátran kritizálhatja anélkül, hogy szellemi felsőbbrendűségéhez a legkisebb kétség férne. Kövezzenek meg, de - öreg ember lévén -  én már csak azokat a híreket szeretem, ahol a szerzők azért minimális erőfeszítést tettek arra, hogy megértsék, miről is írnak. Igen, tudom, hogy a napjaim meg vannak számlálva.

Némi szünet után megint ingerem volt billentyűzetet ragadni, amikor több fórumon ismét felütötte a fejét a Makó jelenség. Bizonyára emlékeznek még arra az időszakra, amikor a Falcon/Exxon/MOL kutatásai kapcsán már egy új Kuwait-ot vizionáltak egyes tollnokok Csongrád megyében (csak megjegyzem, hogy 1 perc google használat után ráhöhettek volna, hogy inkább Doha a helyes megfejtés, gáz ugyanis inkább Katarban van, annak pedig Doha a fővárosa).

Ennek a mostani nekibuzdulásnak még a makóinál is bombasztikusabb oka van: nevezetesen, a MOL ás a RAG (www.rohoel.at) kutatási együttműködést írt alá az Inke kutatási blokkra. 

Mi ebben a bombasztikus? Abszolute semmi. Az Inke blokk egy magasabb kockázatú, de nem teljesen reménytelen kutatási terület. Ha jól emlékszem, a Matra Petroleum kezében volt a licenc, amiről én azt gondoltam, hogy végül a Magyar Horizonthoz került, de lehet, hogy az egy szomszédos blokk. Nem ismerem a részleteket, és a MOL és a RAG közötti szerződés sem nyilvános, de az iparban teljesen megszokott eljárás, hogy a kockázatok megosztása végett a kutatást nem egy cég végzi 100%-os tulajdonnal (ez az állami, illetve volt állami cégekre jellemző inkább), hanem partnereket von be. Figyelemmel kísérve a MOL gyakorlatát, és a jelenlegi kommunikációját, ami az organikus upstream növekedést helyezi előtérbe, én inkább azt mondanám, hogy kifejezetten kockázatos és drága projectről lehet szó, aminek mondjuk azért ellentmond, hogy a RAG egy meglehetősen konzervatív cég.  

De egy új Dallas-t vizionálni erre alapozva kb olyan túlzás, mintha valaki Fásy Zsülike esélyességét latolgatná a Grammy díjra. 

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://napolaj.blog.hu/api/trackback/id/tr613335583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

EXO 2011.10.28. 20:59:36

Szia!
Azt meg tudnád mondani, hogy milyen fórumokon mennek ilyen témák?
Emellett megkérdezhetném, hogy milyennek kell elképzelni egy telepgyakorlatot, egy kiküldetést? A gyakorlati életben milyen széles ismertekre kell alapozni, a teljes képzés anyagának kb hányad részét használja az ember pld egy kutatófúrásnál?
A harmadik dolog, hogy állítólag hosszabb távon az olajmérnökök funkciójukat tekintve lehet hogy átállhatnak szénelgázosítási eljárásokra, amik állítólag a közeljövőben nagymértékben terjedni kezdhetnek például szintetikus földgáz előállítására használják. Ezeknek a gazdaságosságáról megkérdezhetném miket tudsz?
A szénlgázosítás célpontai közöttt felmerültek az északi tenger alatt található állítólagos szénmezők, amik között állítólag akkora is található a norvég partok előtt, aminek a teljes készlete a világ jelenlegi gazdaságos és bizonyítot szénkészleteinek többszöröse.
Erről te hallottál valamit? A hír itt:
www.energybulletin.net/node/11901

Silvestris 2011.10.29. 06:25:29

En a www.mfor.hu-n olvastam, ott van egy hosszabb elemzes, de megjelent mas helyeken is.

Ami a tobbi kerdest illeti, nincs altalanos valasz, mert a lehetosegek nagyon kulonbozoek. A skala onnan, hogy be vagy zarva ket hetre egy norveg platformra, ahol elfuj a jeges szel ha kilepsz, egeszen odaig, hogy Bangkokban a Bangla Road mellett van az irodad es ebedszunetben thai lanyok kenyeztetnek (nem ugy!) barmi lehet.

Az in situ szenelgazositassal, otthon is kiserleteznek, ha jol emlekszem a wild Horse, a Mecsekben. Nem vagyok szakerto a temaban, de azt tudom, hogy megoszlanak a velemenyek, es az ellenzok kozul a legtobben azt hozzak fel, hogy a technologia eleg szennyezo, es egy alacsony futoerteku, de meg egetheto gazt produkal.

En szemelyesen nem nagyon hiszek benne, de nyilvan a technologia is fejlodik, ugyhogy ki tudja mi lesz kesobb. Mindenesetre, ezeknek a dolgoknak az a rakfeneje, hogy laborban jol mukodnek, de ha megprobalod oket in situ alkalmazni, ahol a korulmenyeket nem lehet olyan jol (ha egyaltalan lehet) szabalyozni, akkor mar mas a helyzet.

EXO 2011.11.16. 15:27:43

Az Eskom-nak volt egy sikeres kísérleti telepe, amin nekik a hagyományos bányászati módszerek alá jött ki a termelés költsége, ráadásul elég megbízható módon:
ec.europa.eu/energy/international/bilateral_cooperation/doc/south_africa/eskom.pdf
Mondjuk ami engem jobban érdekelne, az az, hogy erről tudnál-e véleményt mondani:
www.youtube.com/watch?v=mETDwReV_WU

Silvestris 2011.11.17. 13:14:16

Az UCG technologia mukodik bizonyos helyeken, es nagy valoszinuseggel tenyleg olcsobb mint ha a szenet hagyomanyos modon banyasznak es abbol nyernenek energiat. Az ausztral cegrol mar hallottam, es masok is probalkoznak vele Magyarorszagon is. De az a gaz, amit kinyernek, nem lesz foldgaz minosegu, nem lehet bekeverni a rendszerbe, vagy csak koltseges tisztitas utan, tehat en azt gondolom, hogy az ilyen projecteknek ott van jelentosege, ahol egy dedikalt fogyaszto, mondjuk egy eromu telepul ra downstream oldalrol.

Nem ismerem annyira a technologiat, hogy annak magyarorszagi felhasznalhatosagarol erdemben nyilatkozni tudjak: az a sanda gyanum, hogy ez is egy Falcon-fele hinta, ami Ausztraliabol jol hangzik, de a magyar realitasok mast mutatnak. Az ilyen cegek uzleti modellje rendszerint az, hogy elinditanak valami kisebb pilotot, es remenykednek, hogy egy nagyhal bekapja a horgot, az eredeti tulajdonosok meg kaszalnak, es regen a Bahamakon suttetik a hasukat amikor kiderul hogy toke van a menyasszonynak, hogy magyarosan fejezzem ki magam.

EXO 2011.11.17. 22:13:24

Benne van a pakliban, hogy ez is egy ilyen hinta,
de szerintem már túl sok működő projekt van ahhoz és túl nagy rá az érdeklődés ahhoz, hogy a technológia egy mumus legyen.
Amúgy azt meg tudnád becsülni, hogy az alkalmazott fúrási technikákat tekintve milyen időtartamba telhet felfuttatni egy ilyen projektet, illetve nagyjából mennyi időbe telhetne, hogy országos jelentőségű impaktja legyen?
Arról tudsz véleményt mondani, hogy a linc energy ucg-gtl üzeme állítólag 18dollárért csinálta a szintetikus barellt?

Silvestris 2011.11.18. 05:18:49

A 18 $/boe nekem nem tunik irrealisnak: a technologiahoz szukseges furasok szama nagyjabol olyasmi lehet, mint az olaj in situ combustion technologiae, ott pegig el tudnam hinni a 18 $/bbl-t.

Ami a termelesbeallitast illeti, ott szerintem nem annyira a a furas, hanem inkabb az egyeb kerdesek a meghatarozoak: maguk a furasok egyszeruek, es nem nagy melyseguek, az ilyeneknek a tipikus furasi ideje nem lehet tobb mint 2-3 het mindennel egyutt. Azt mondanam, hogy az elokesziteshez, mint permitting, stb, kell legalabb egy jo masfel-ket ev, es tovabbi egy-ket ev a kivitelezeshez, ha van fogyaszto. Ha a kapcsolodo energetikai beruhazast is meg kell hozza csinalni, akkor ez kitolodhat.

Osszessegeben ugy gondolom, hogy ha a szukseges keszeletek megvannak hozza, valamint a piac is akar a gazra akar a kapcsolodo villamos energiara, akkor realisan 4-5 ev mulva lathatunk az egeszbol mukodo projectet, de azt alig hiszem, hogy ennek jelentos hatasa lenne a magyar gazellatasra.

EXO 2011.11.20. 20:51:26

Szerinted az milyen differenciához vezethetne, ha mi is szintetikus benzint akarnánk ebből csinálni, hogy a Linc energy demonstrációs üzeménél a mélység 300méter volt, nálunk pedig 600m-1km között fúrnak?

Silvestris 2011.11.21. 04:27:20

A CTL letezo es kiprobalt technologia (mar a nemetek is hasznaltak a masodik vh alatt) de ahhoz ki kell banyaszni a szenet, az pedig alaposan megnoveli a koltsegeket. Tudomasom szerint jo minosegu szen kell hozza, de ebben nem vagyok teljesen biztos. Tovabba a CTL technologia meglehetosen draga: a del-afrikaiak kiserleteztek vele, nem veletlen, hogy a SASOL az egyik piacvezeto, de ok is kenyszerbol, valamint mert egy csomo nemet szakember Namibiaba emigralt.

filippova 2012.09.18. 21:46:26

Szia,
a bombasztikus nem azt jelenti, amilyen értelemben használtad, hanem azt hogy üres, fellengzős, dagályos (beszéd, előadás stb.).
Üdv,
Orsi
süti beállítások módosítása