Másod éves geológus hallgató vagyok, remélem te tudsz válaszolni a kérdésemre. Ami pedig az lenne, hogy ha MSc diplomával rendelkezem (a jövőben), megy az angol (szakmai szinten is) el tudok e helyezkedni a MOL-nál, vagy valamilyen más szénhidrogénkutató cégnél? Persze nem várom hogy egy pár papírtól a sült galamb a számba repül, a diplomán felül igyekszem kutatásokba és ebbe az életbe belefolyni, de még is bizonytalansággal tölt el hogy szinte semmi se tudok az elhelyezkedési lehetőségről. Egyéb iránt az angol mellett milyen második nyelvet ajánlassz esetleg?

Ha jol tudom, a MOL-nal az a rendszer, hogy a palyakezdoket egy gyakornoki programba teszik be, es akik bevalnak, azok kerulnek aztan teljes allasba kb egy ev utan. A tobbseg azert bevalik. Hogy mi lesz 3-4 ev mulva, azt senki nem tudja, addig meg sok viz lefolyik a Dunan. Az eleg valoszinunek tunik, hogy a MOL mostani upstream fele fordulasa kitart meg egy darabig, tehat lesz szukseg geologusokra. Elonyt jelent persze, ha az illeto olyan temaban csinalta a szakdolgozatat, ami kotodik az iparhoz: az ELTE-n van szeizmikus ertelmezo workstation, tehat a feltetelek adottak akar komolyabb munkahoz is. Mikropaleontologiai temaju szakdolgozattal azert en nem taplalnek nagy remenyeket.
A masik, klasszikus ut az iparba, kulonosen ha valaki kalandvagyobb, a service cegeken keresztul vezet (Schlumberger es a tobbiek). Veluk erdemes mar korabban felvenni a kapcsolatot, mert ok a kivalasztast mar a vegzes elott megkezdik. Egy dolgot azonban merlegelni kell: ha bekerul az ember a nemzetkozi munkaeropiacra, akkor onnan mar nehez lesz hazamenni, mert megszokod hogy fiatalon is jol keresel, es nem nagyon fogsz elvallalni egy junior allast otodannyi fizetesert, vagy meg kevesebbert. Ha valaki service cegnel akar kezdeni, akkor nem hatrany, ha beszel meg egy nyelvet az angolon tul: a Schlumbergernel ez leginkabb a francia lehet, amugy meg mindegy hogy oroszul, spanyolul vagy arabul tanulsz, de arra fel kell keszulni, hogy az adott regioban fogsz hosszabb idot tolteni. Egyebkent ez a franciara is igaz, mert a frankofon Afrika fontos piac minden service cegnek.

Remelem ez segit.

Köszi az információt, nagyon jól jött, mert az egyetemen a tanárok többsége ámít minket, hogy milyen jók a lehetőségek geológusként, ami nekem túl egyszerűnek tűnt. Jó hogy említetted a mikropaleontológiát, ebben a témában is ugyanaz folyik, sokan ezzel akarnak foglalkozni (mondván a MOL-nak is kellenek ilyen emberek) de én nem látok akkora bizniszt benne mint azt sokan képzelik. A külföldi munkához annyit, hogy mi igaz azokból a hírekből, hogy sokszor veszélyes, már-már háborús körülmények között kell dolgozni (Pakisztán, Líbia stb.)? Jól érzem egyébként, hogy más nyersanyagkutatói ágazatokhoz képest (pl: érc-, szén-, bauxitbányászat stb.) az olajosoknál lehet a legjobb karriert befutni?

Hat az ketsegtelen, hogy fajlagosan tobb "hardship" orszagban dolgoznak olajosok mint mondjuk Apple application developer-ek, de ez mar csak igy volt mindig. De azert nem kell mindent elhinni amit a CNN mond: a legtobb olajcegnel nagyon szigoruan veszik a biztonsagi kerdeseket, es ott ahol fennall a veszely, hogy baj tortenhet, ott megteszik az ovintezkedeseket. Inkabb akkor lehet baj, ha valaki esetleg sok penzert elszegodik valami kisebb contractor ceghez, akik nem veszik ezeket a dolgokat annyira veresen komolyan.

De a legtobb geologus egyebkent - meg azok is akik terepen kezdik - elobb utobb bent fog dolgozni a kozpontban: ma mar olyanok az adatatviteli lehetosegek, hogy tenyleg csak a skeleton crew van kint terepen, a tobbiek meg valahol biztonsagban. Mudlogger-ek persze tovabbra is kint vannak a berendezesnel, de a tobbi mar irodai munka, kiveve ha mondjuk valaki eppen a terepen terkepez. De ilyen manapsag egyre kevesebb van.

Ami az egyes szakteruleteket illeti, a legtobb geologus ertelmezokent dolgozik: nyilvan szukseg van specialistakra is, mint pl mikropaleontologus vagy szedimentologus, de ezekbol nagyjabol tizedannyi van egy cegnel mint allrounder ertelmezobol. A MOL-nal sincs ez maskepp.

Mas nyersanyag agazatok is felszivnak embereket, meg ez nyilvan orszagfuggo is: Ausztraliaban valoszinuleg tobben mennek banyaszatba mint az olajiparba, de szerintem Magyarorszagon azert meg mindig az olajipar a meghatarozo, legalabbis ami a normalisan fizeto allasokat illeti.

Az ipar persze ciklikus: most eppen eleg jo a helyzet, legalabbis ami a tapasztaltabb embereket illeti: nem veletlen, hogy a MOL-tol is rendesen szipkaztak el szenior embereket ide-oda. De azert a kezdoknek sem remenytelen a helyzet. Csak bele kell torodni, hogy a geologia empirikus tudomany, es kell 5-10 ev gyakorlat, mire komolyan veszik az embert. Ez nem brokersag, meg hasonlo bohocsag, ahol 1-2 ev gyakorlattal mar lehet mas penzevel jatszogatni. Egy furas meg also hangon is par millio dollar, raadasul megvan a maga kockazata is, ugyhogy itt az ifju titanoknak, eltekintve a nehany kiveteltol, nem sok baber terem. Ebben a szakmaban nem divat 25 evesen cegvezetonek lenni, ez egy konzervativ ipar. Emiatt elte tul az elmult 150 evet, es fog is meg legalabb annyit.

Nem akartalak elkedvetleniteni, csak fontos, hogy az ifju nemzedek lassa a realitasokat. Ezert fontos szakmai rendezvenyekre jarni, es tanulni az idosebbektol, mert azok mar sokat lattak es sokmindent csinaltak. Nincs talan meg egy szakma, amire ez a bolcsesseg annyira igaz volna, mint a geologia, kulonosen az olajgeologia.

@Voyageur: Egyebkent a legjobb kepet akkor kapsz a pillanatnyi allashelyzetrol, ha bejelentkezel egy szakmai allasportalra, pl oilcareers.com. Onnan egyertelmuen kiderul, hogy mi a trend: exploration and development geology.

Azt meg tudod mondani, hogy milyen drágák az extra-nagy mélységű(10km+) fúrások?
Lesz majd a jövőben cikked ilyen forrásokról, illetve az extra-mélytengeri olajtermelésben rejlő lehetőségekről?

@EXO: A magas arnak szamos oka van:
1. Miutan biztronsagi okokbol bizonyos szakaszonkent a kutakat le kell belescsovezni, es miutan a kovetkezo belescso szakasz mar csak a felette levonel kisebb atmeroju lehet, meglehetosen nagy atmerovel kell inditani a kutat, igy aztan a belescsohoz is sok es draga acel kell.

2. Nagobb melysegek eseten lenyegesen hosszabb a furoszerszam, emiatt nagyobb teljesitmenyu berendezes kell, megfelelo kiszolgalo egysegekkel. Amig egy kozepes onshore rig napidija kb 20e dollar, addig egy szofisztikalt, nagy kapacitasu onshore rig belekerulhet 100-150e dollarba. Ez mondjuk meg mindig csak harmada a drillship dayrate-nek.

3. Miutan nagyobb melysegben nagyobb a nyomas es a homerseklet, kulonleges acelt kell alkalmazni mindenhez ami ebben a melysegben mukodik: belescso, furoszerszam, stb. Ez egy specialis terulet, premium arakkal.

4. A furoszar rakatok tovabbra is kb 20 meteresek, tehat egy furocserehez ki kell epiteni kilomeretenkent 50 rakatot, nholc kilometernel 400 rakatot, ami egy bo nap, ha gyorsan dolgoznak. Utana ugyanennyi vissza, es a nagy melegben a legjobb furok se birjak sokaig. Ezzel exponencialisan no a furashoz szukseges ido.

Vannak meg egyeb tetelek is, de ezek a legjelentosebbek. Egyebkent nem is a koltsegek miatt van keves nagymelysegu furas, hanem mert geologiailag nincs sok ertelme. Egy bizonyos homerseklet felett olajat mar nem erdemes keresni: gazt talan igen, de az nagyon piacfuggo hol erheti meg ilyen melysegbol kitermelni.

Ami az ultra-deepwater play-eket illeti, nem gondolkodtam kulon cikken, de lehet hogy valamikor raszanom magam. Roviden annyit, hogy azt meg csak elkezdtuk kapirgalni, Braziliaban, Angolaban, Nigeriaban es meg egy-ket helyen, de meg van jo par ilyen terulet, amit meg nem kezdtek el kutatni: Kelet-Afrika az egyik, ott mostanaban azert mar voltak talalatok, de eppenhogy csak elkezdodott a tanc, aztan meg Delkelet-Azsia egyes reszei, stb. Szoval ott meg van boven keresnivalonk.

Azt hogyan látod, hogy a mélytengeriben rejlő lehetőségeket fogják továbbra is jobban fejleszteni az olajvállalatok, vagy inkább az olajhomnok/pala felé fog fordulni a figyelem?
Arról nektek szoktak beszélni, hogy alternatívák (gázautó,biodízel,elektromos autó) mikortól válhatnak nagymértékben versenyképessé?

En nem hiszem, hogy a ket dolog (marmint a shale gas/oil) es a deepwater kizarna egymast. Csak azert mert most van egy fellendules a nem hagyomanyos tarolok vonatkozasaban, attol meg a deepwater tovabbra is attraktiv marad. Nem lesz mindenkinek shale acreage-e, es vannak cegek, akik nem is akarnak bajlodni az ilyan tipusu projektekkel.

Tovabba kornyezetvedelmi szempontbol meg kerdeses, hogy hol a tureshatar: az olajhomok es shale oil/gas projektek hatasa a kornyezetre sokkal nayobb mint a deepwater (nem jelenti hogy szennyezoek lennekek feltetlenul, de massziv operacio, sok kornyezetvedelmi problemaval).

Ami az alternativ technologiakat illeti, enszerintem ezek kozul egyedul az elektromos auto eletkepes: ha megnezed, Kaliforniaban mar nagyon sok fogy belole. Nyilvan igazi attores akkor lesz, ha sikerul megoldani hogy az akkumulatorok konnyebbek legyenek, de sok penz megy kutatasba ezen a teruleten, tehat biztos hogy lesz kozep tavon javulas. Ettol villamosenergiat meg kell termelni.

Az en szigoruan szemelyes becslesem, mindenfele tudomanyos kutatas nelkul, hogy 2050-re eljutunk oda, hogy a villanyauto tomegtermek legyen, legalabbis a fejlett vilagban (bar nem feltetlenul a dominans), de alighanem tovabb kell varnunk, akar az evszazad vegeig is, hogy abszolut egyeduralkodo legyen, amihez szerintem az is kell, hogy vilagszerte elterjedjen a fuzios reaktor mint villamos energiaforras. De ez mar jovendomondas es nem energiaipari eszmefuttatas.

Szia!
Vannak technológiák arra, hogy jelentősen lecsökkentsék az olajhomok/pala kitermelési költségét?
Én a THAI-ról hallottam mostanában, hogy nagyon bíztató.
www.youtube.com/watch?v=kunkMlT07gA

A THAI, SAGD es tarsai alapvetoen nem a klasszikus olajhomok kitermelesi technologia alternativai, hanem felszin alatti technologiak, amiket tobbnyire olyankor hasznalnak amikor a felszini bemyaszat nem lehetseges. A jovoben kornyezetvedelmi okokbol valoszinuleg csokken a felszini technologiak jelentosege, es no a felszin alattiake, de most meg nem ez a helyzet.