Tegnap egy erősen hangulatkeltő címmel jelent meg egy cikk ay index.hu-n (http://index.hu/gazdasag/2012/10/11/kiszarad_a_baratsag-vezetek/), ami úgy gondolom némi árnyalásra szorul. A szóban forgó orosz úriember csupán annyit állított, hogy azok a fimomítók, amiket a Barátság-vezetéken keresztül kapnak olajat, nehéz helyzetbe kerülhetnek. Nem azért, mert nem lesz olaj, hanem azért, mert a gazdaságosságuk megkérdőjeleződik.
Ahhoz, hogy megértsük, ez mit is jelent, egy kicsit mélyebbre kell ásnunk a finomítás gazdaságtanába, és az orosz exportkapacitásokba valamint az orosz belföldi piac fejlődésébe. Nem vagyok egy finomítói szakember, és olajkereskedő sem, de pár dolog azért félig kívülállóként is eléggé világos:
- A MOL Csoport finomítóinak többsége (Dunai Finomító, Slovnaft, Ina-Sisak) orosz olajat használ, ami a Barátság-vezetéken érkezik. Hagyományosan ez az olaj, amit a kereskedők Ural-nak neveznek (más néven REBCO, azaz Russian Export Blend Crude Oil), kissé rosszabb minőségű, mint a Brent, ami az európai referencia.
- A MOL finomítói, nem kis beruházások árán, képesek a magasabb kéntartalmú és nehezebb orosz olaj feldolgozására, és ez a múltban jelentős versenyelőnyt eredményezett..
- Historikusan az Ural a nyugat-európai mértékadó crude-hoz képest (Brent) viszonylag jelentős diszkont áron került értékesítésre. Ennek a minőség csak részben volt oka: legalább annyira fontos tényező volt, hogy az orosz belföldi árak nyomottak voltak, az export infrastruktúra kapacitása pedig limitált. A MOL még a 2000-évek közepén is 5% feletti diszkonttal számolt.
- Ehhez képest a mostani piaci helyzet az, hogy a diszkont az 1-2 $/bbl tartományban mozog. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy 20 éve az orosz stratégiai prioritások között szerepel az export kapacitások bővítése, ami mára nagyrészt meg is valósult. Továbbá az is fontos szerepet játszik, hogy az orosz belföldi kereslet erősödik, ezért a termelőkre nem nehezedik akkora nyomás, hogy minden áron exportáljanak.
Az Ural-Brent spread csökkenésével a MOL finomítóinak versenyképessége jelentősen csökkent a többi finomítóhoz képest, és ez meg is látszik a finomítói ágazat eredményességén. A bejelentett takarékossági intézkedések csak hangulatjavító hatásúak, legalábbis a pénzpiacok számára, érdemi változást alig fognak hozni. A világon mindenütt csökkent, vagy teljesen el is tűnt a finomítói ágazat eredménytermelő képessége, és a MOL helyzetét a versenyképesség relatív csökkenése csak tovább súlyosbítja.
Orosz barátunk tehát csak a gazdasági realitásra utalt. Olaj lesz, de az 5% feletti diszkont már a múlté: most az eladó diktál, és ha a MOL és társai működtetni akarják a finomítóikat, akkor a megváltozott piaci helyzetnek megfelelő árat kell fizetniük a kőolajért.