Ismét fellángolt a lelkesedés (és a hazafias érzés) a makói földgázvagyon kapcsán, miután a szerb NIS és a denveri Falcon együttműködési szándéknyilatkozatot szándéknyilatkozatot írt alá. Elolvasván az eredeti sajtóközleményt, és végiggondolva a makói gázzal kapcsolatos eddigi kutatásokat, érdekes következtetésekre juthatunk:
Elsőként érdemes megemlíteni, hogy a NIS az annyira szerb, mint amennyire a Magyar Telekom magyar. Azaz Szerbiában adózik, de a lényegi döntések Moszkvában, a Profszojuznaja sugárúton születnek, a Gazprom-Neft székházában. Kravcsenko úr, a NIS vezérigazgatója maga is orosz, korábban a Jukosznál, majd a NIS orosz anyacégénél dolgozott, mielőtt kinevezték szerb helytartónak. Bár kétségtelen, hogy a NIS szerb vezetése korábban is igyekezett külföldön terjeszkedni, az utóbbi időszakban inkább politikai motivációk játszottak szerepet a NIS külföldi megjelenésében, hogy mást ne mondjak pl Boszniában, nevezetesen annak is a szerb részén (Republik Srpska). Nem akarnám az "oroszok a spájzban vannak" lózungot előhúzni, de az kétségtelen, hogy most először lehet egy orosz többségi tulajdonú cégnek Magyarországon kutatás-termelési joga, ha a Maszolaj-időszakot nem számítjuk. Ennek a mostani megállapodásnak azonban nem lehet köze a MOL-Szurgutneftegaz sztorihoz, hiszen a dolgok természetéből adódóan egy ilyen szándéknyilatkozat kitárgyalása meglehetősen hosszú folyamat, ami alighanem jóval a MOL-csomag visszavásárlása előtt megindult. Ezzel együtt, a döntés Moszkvában született.
Másodikként, geológiai szempontból érdekes a megállapodás, hiszen a "makói gáz" kapcsán mindenki az úgynevezett "shale gas"-ra asszociál, pedig itt nem erről van szó. Az Alföld Pannon geológiájában járatosak tudják, hogy az Algyői Formáció, amiről a szándéknyilatkozatban szó van, ugyan finomszemcsés sorozat, de vannak (eddigi ismereteink szerint meglehetősen rossz tárolótulajdonságokkal bíró) homokköves betelepülései is. A NIS és a Falcon szándéka, hogy ezeket a homokköveket tesztelje, ami nevezhető ugyan nem-hagyományos tárolónak, de itt úgynevezett "tight-gas" tárolóról van szó. Magyarán szólva, ezeket a homokköveket ugyanúgy repeszteni kell mint a "shale gas" tárolókat, de a kitermelendő gáz itt nem helyben keletkezett, hanem valahonnan migrálnia kellett. Szénhidrogén-földtani szempontból itt tehát egy konvencionális gáz kutatási modellről van szó, mert a 2500-3500 méteres mélység nem biztos hogy elég az in-situ (azaz helyben történő) gáz generálásra. Nem akarnék részletes szénhidrogén-földtani fejtegetésbe belemenni, csupán annyit jegyeznék meg, hogy a MOL az Algyői Formációt hagyományos tárolóként azért már kutatja úgy 50 éve. Ahhoz, hogy a Makói-árokban a NIS-TXM együttműködés sikeres legyen geológiai szempontból, az szükséges, hogy (1) elég földgáz generálódott valahol a környezetben, ami aztán el tudott migrálni a homokkövekbe ahol elegendő pórustér állt rendelkezésre, (2) valamilyen módszerrel a gáztároló rétegeket azonosítani lehet, (3) megfelelő technológia áll rendelkezésre a repesztéshez. Ebből a háromból a legnagyobb kérdőjel az első kérdéshez kötődik, a második sem egyszerű történet (hiszen itt nagy valószínűséggel nem szerkezeti, hanem úgynevezett sztratigráfiai, azaz rejtett csapdákról van szó), bár sokan próbálják az ellenkezőjét elhitetni. A harmadik feltétel igazából nem jelent nagy technikai kihívást.
Harmadjára, érdekes kérdés az időzítés is. Azzal kezdeném, hogy egy szándéknyilatkozat még nem megegyezés, és akár hónapok is eltelhetnek, mielőtt a megfelelő szerződések megköttetnek. Továbbá, a rendelkezésre álló másfél év meglehetősen rövidnek tűnik három fúrás lemélyítésére és tesztelésére. Nem lehetetlen persze, ha a TXM már dolgozott a fúrások előkészítésén, ami azért valószínűsíthető.
Összességében érdekes fejleményről van szó, aminek aligha van különösebb politikai vetülete (bár Moszkvában szerintem nemigen sírtak miatta). Geológiai szempontból egy meglehetősen nagy kockázatú vállalkozás ez, ami kétségtelenül jól jön a Falcon-nak a korábbi pofonok után, de hogy mennyire jó a NIS-nek, afelől vannak kétségeim. Mindenesetre - még ha működik is a dolog - itt nem arról a nagyságrendről van szó, mint a korábbi sajtóhírekben. Ez a Makó már nem az a Makó.
