Bokorovics Balázs úr, a Pannergy Nyrt Igazgatóságának elnöke tehetséges ember. Ennek számos tanújelét adta, de legzseniálisabb húzásának mégis a Pannergy körüli tevékenységét tekinteném, már csak a szakmai érintettség miatt is.
Most nem térnék ki arra, hogy sikerült a Pannergy-t egy igazi "zöld" vállalatként pozicionálnia, noha a tőzsdei társaság eredményének közel 100%-a a Pannunion-ból (ez a korábbi Pannonplast), vagyis műanyag csomagolóanyagok előállításából származik, amit azért nem mondanék túlságosan környezetbarátnak.
Az igazi húzás azonban magához a Pannergy-hez kötődik, hiszen egy alapvetően kockázatos tevékenységet, a nyersanyag-kutatást sikerült úgy eladnia számos potenciális önkormányzatnak és egyéb piaci szereplőknek, mintha csak krumplitermesztésről lenne szó, amiről azért lehet sejteni, hogy ha elvetjük, és nem jön az árvíz, akkor lesz betakarítás is.
A geotermikus kutatás ugyanis kockázatos. Nálunk szerencsére nem annyira mint máshol, de azért Szaudi Arábiában sem úgy megy az olajkutatás, hogy megnézik hol van rá piac és aztán ott fúrnak, hanem fordítva: azaz a földtani adottságok határozzák meg a fúrás helyét, és nem a piac.
A geotermiával sincs ez másképp: vannak területek, ahol kedvezőbbek az adottságok, és vannak ahol kevésbé, de hogy egy adott önkormányzat területén van-e geotermikus energia-hasznosításra alkalmas tároló, azt nem Bokorovics úr fogja eldönteni, hanem a természet.
Nem mennék bele a geotermikus energia kutatásának földtani és gazdasági kérdéseibe (akit érdekel a téma, annak ajánlom a Magyar Termálenergia Társaság honlapját), de annyit azért elmondanék, hogy Magyarországon alapvetően kétféle háromféle termálvíz létezik:
- A medenceperemeken a leszivárgó csapadékvíz felmelegedése folytán létrejött hévizek (lsd budepesti hévforrások)
- A legfiatalabb harmadidőszaki (Pannon és Pontusi) korú homokkövekben (elsősorban a korábban felső-pannonnak nevezett, delta-front típusú üledékekben) található, szintén csapadékvíz utánpótlással rendelkező hévizek
- A mélységi, nagynyomású rendszerek, pre-pannon tárolókban
Az első két esetben a vizek hőmérséklete viszonylag alacsony, de balneológiai és temperáló kommunális fűtési célra alkalmasak. Előnyük, hogy - amennyiben nem egy elszigetelt homokkőlencséről, vagy repedésrendszerről van szó, akkor a készletek kimerülésétől rövid távon nem kell tartani. Itt inkább bizonyos esetekben a vizek oldottanyag tartalma okozhat problémát, de ez csak költségnövelő, de semmiképpen nem kezelhetetlen.
A harmadik kategória, amely viszont már alkalmas lehet akár villamosenergia termelésre is, nem csekély geológiai kockázatot hordoz. Ahhoz, hogy megfelelő bizonyossággal állíthassuk, hogy a kúthozam tartós, hosszabb idejű próbatermeltetésre lehet szükség, amellett biztosítani kell a termelt víz visszajuttatását a tárolóba (mely egyébként minden energetikai hasznosítású hévíz esetében követelmény). Csak miután meggyőződtünk arról, hogy a kúthozam kellően tartós, akkor lehetséges - józan számítások mellett - döntést hozni az esetleges erőművi hasznosításról. Arról, hogy ezek a kutak milyen technológiai kihívásokat jelenthetnek, leginkább a fábiánsebestyén környékiek tudnának mesélni a Fáb-4 kút gőzkirörésének kapcsán.
Általánosságban minden fluidum kutatás esetén az a folyamat, hogy először kutatunk, aztán fúrunk, aztán tesztelünk, aztán számolunk, és döntünk a megvalósításról.
Ha megnézzük bármelyik fejlettebb tőzsdén a junior olajtársaságok honlapjait, akkor bőséges információt találunk arról, hogy milyenek az adott blokk adottságai, milyen készlet várható, mik a kitermelés várható költségei, mik a fő kockázatok, stb. Továbbá szintén gyakran találkozunk ugynevezett CPR-okkal (Competent Person Report), amelyek egy megfelelően kvalifikált, és szakmailag elismert független értékelő cég véleménye a szóban forgó társaság készleteiről.
Az lenne a minimum elvárás, hogy a Pannergy tájékoztassa részvényeseit ezen vizsgálatok eredményéről, nem is beszélve szerződött partnereiről, akik adott esetben hosszú távú pénzügyi elkötelettséget vállalhatnak pl geotermikus fűtési rendszer kiépítésére a Pannergy-vel kötött szerződés alapján. Sajnos azonban a Pannergy honlapján semmiféle technikai jellegű tájékoztatás nem található meg készletszámítás témakörben. Ez különösen kritikus az áramtermelési projectek esetében, ahol az arra alkalmas hőfokú termálvíz biztosítottsága hosszú távon egyáltalán nem nyilvánvaló.
Az önkormányzati jegyzők feladata lenne, hogy az ilyen szerződéses konstrukciókban rejlő buktatókat kiszűrjék, és azt gondolom, hogy a magyar földtudományi szakma szégyene, hogy erre nem hívjuk fel a figyelmet kellő hangerővel.
Természetesen lehetséges, hogy az általam hiányolt információk a társaság birtokában vannak, és remélhetőleg a szerződő felek is részletes geológiai és műszaki dokumentácót kaptak a szerződés mellékleteként, független szakértő által ellenjegyezve.Ha viszont nem ez a helyzet, akkor egy kapitális méretű (de nem feltétlenül szándékos) félrevezetés tanúi és rosszabb esetben szenvedő alanyai lehetünk.
