Az idősebbek közül talán még páran emlékeznek a klasszikus viccre. Hát most is nagyjából ebben a cipőben járunk. Az olajár előrejelzése még nyugodt piaci viszonyok között is erősen kétséges, most pedig a legvadabb számok repkednek, a 20 dolláros olajártól kezdve egészen a 200 dollárosig.
És könnyen lehet, hogy mindenkinek igaza lesz a következő 2-3 évben. Hogy megértsük mi alapján mondom ezt, nézzünk be egy kicsit a színfalak mögé:
- Most a gyengülő kereslet, és az évente 1 millió hordó per nap ütemben növő amerikai termelés (mely növekmény döntő részben palaolaj) egy 1,5 - 2 millió hordó per napos túltermelést eredményezett.
- Korábban az OPEC kezelte ezt a problémát, de most nem hajlandó felvállalni ezt a szerepet, hanem a piacra bízza a döntést.
- Az olajvállalatok persze azonnal reagáltak, és visszafogták a beruházásokat,leálltak a fúrási tevékenységgel. Ez azonban rövid távon még nem érezteti a hatását: addig kell várni, amíg a már meglévő kutak hozama a palaolaj mezőkben csökkenni kezd, ez 6-12 hónap körül van.
- Ez idő alatt termeléscsökkenés csak akkor várható, ha az olajár olyan mélyre esik, hogy a kutak egy részének termeltetése már napi szinten is gazdaságtalanná válik. Ez az ár azonban még a mostani alatt van, valahol a 30 dolláros ár magasságában.
- Ha visszájára fordul a trend és a mostani kapacitást a keresleti oldal növekedése felszívja, akkor megint csak el kell telnie egy kis időnek, hogy az ipar újra beruházni kezdjen: a beruházási döntéseknél természetesen nem a napi szinten történő gazdaságos működés, hanem az egész projektre vonatkozó tisztességes megtérülés az elvárható. Egy nagyjából stabilan 70 dollár körüli árszinten már sok most leállított projekt gazdaságossá válik, tehát ez a szint egy jó támaszt jelent.
- Addig azonban, amíg az új projektek termelni kezdenek, időszakosan hiány léphet fel, és az ár rövidebb időre a magasba szökhet.
Így aztán mindkét félnek igaza lehet, de hosszú távon a 60-80 dolláros sávban állapodhat meg a piac. Ami egyébként a felelősen beruházó olajtársaságoknál a beruházási döntéseknél használt árszint volt, még akkor is amikor a Brent 100 dollár felett tartózkodott.