... mármint a magyar-szlovák gázvezeték?
Látván a tegnapi hiradóban az átadási ünnepségről származó képeket, óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy valóban szükség van-e egy ilyesfajta beruházásra 2014-ben Magyarországon, vagy ez is csak egy az Orbán-féle Patyomkin-beruházások sorában, különös tekintettel az egy hét múlva esedékes választásokra.
Én azt gondolom, hogy valószínűleg szükség van, és lehet racionális magyarázatot találni az időzítésre is, noha ez utóbbi kapcsán vannak kérdések a fejemben.
Először is magának a vezetéknek a létjogosultságáról: általánosságban elmondható, hogy az interkonnektorok (vagyis a különböző gázhálózatokat összekötő vezetékelemek) stratégiailag kiemelkedő mértékben hozzájárulnak az ellátásbiztonság javításához, és - megfelelő ellátási csatornák megléte esetén - a versenyképes beszerzési árhoz. A nyilvános sajtóanyagok ezt a két célt elegánsan összemossák, de valójában itt két meglehetősen különböző kérdésről van szó.
Az kétségtelen, hogy egy esetleges ukrán-orosz gázvita esetében, ha a szállítás leáll, akkor a szlovák-magyar interkonnektor növeli azt a kapacitást, amin keresztül - a szlovák és a kapcsolódó gázrendszer átkonfigurálásával - nyugati forrásból származó gázt lehet behozni az országba. Erre a HAG-on keresztül eddig is volt lehetőség, tehát ebből a szempontból az új vezeték nem jelent minőségi áttörést, csak mennyiségi javulást.
Mindazonáltal, alapesetben az új interkonnektor leginkább a Szlovákián áthaladó orosz tranzitvezetékhez jelent újabb összeköttetést, tehát stratégiailag nekem inkább a Déli Áramlat alternatívájaként értelmezhető, azzal az eltéréssel, hogy a Déli Áramlat megkerüli Ukrajnát, így nincs kitéve az orosz-ukrán viszony alakulásának.
Kétségtelen, hogy az új interkonnektor jól illeszkedik abba a logikai folyamatba, aminek célja, hogy Magyarország töltsön be fontosabb szerepet a régió gáz tranzit infrastruktúrájában: a már elkészült déli határkeresztező vezetékekkel együtt a szlovák-magyar interkonnektor ezt a célt jól szolgálja. A Déli Áramlat megépülése után némileg megkérdőjeleződik ennek a stratégiának a logikája, de nem gondolom, hogy a két kezdeményezés kizárná egymást.
Az egy más kérdés, hogy az európai gázellátás orosz-függését az interkonnektor megléte normál üzemmenet esetén kevésbé tudja orvosolni. A miniszterelnök által vizionált olcsóbb gáz csak akkor lenne realitás, ha lenne Európában olyan olcsó gázforrás, ami nagy mennyiségben rendelkezésre áll, és tartósan ki tudja váltani az orosz gázt, vagy kellő stratégiai fenyegetettséget jelent a Gazprom számára, hogy belemenjen egy árversenyben. Európa azonban nem az Egyesült Államok, és a palagáztól eltekintve - aminek nem áll túl jól a szénája Európában - én nemigen látok ilyen olcsó gázforrást. A sajtóban emlegetett LNG projektek (Gdansk és Adria) nem fognak olcsó gázt biztosítani, csak nem-orosz gázt.
Összességében tehát hosszú távon az interkonnektor megléte hasznos, de megvalósítása az ország jelenlegi helyzetében szerintem túl korai, mert rövidtávú előnyei megkérdőjelezhetőek, és a vezeték semmiképpen teremti meg automatikusan a hazai gázárak csökkenésnek lehetőségét, illetve csak abban az esetben, ha új, olcsó, nem orosz forrásból származó gáz jelenik meg nagy mennyiségben az európai piacokon.
A közelmúltban nagy port kavart, a nyilvánosság száma kétes hátterű MET-ügy talán azt sejteti, hogy ilyen "olcsó" gáz bőven van a piacon. A részletek ugyan nem ismerem, de nekem úgy tűnik, hogy a MET által behozott mennyiségek nem a fundamentálisan olcsó gáz európai piacon való megjelenését bizonyítják, hanem azt a tényt, hogy egy bizonyos mennyiségig lehetőség van kedvezőbb árú gáz beszerzésére magasabb kockázatvállalás mellett, és ha ezt a gázt egyedüli szereplőként bevezetik egy olyan rendszerbe, aminek az árazása egy magasabb árszinthez van beállva, akkor abból extraprofitra lehet szert tenni. A hangsúly azonban a korlátozott mennyiségen, a monopolhelyzeten és a nagyobb kockázaton van. Nem gondolom, hogy a MET működési modelljére az egész ország gázellátását alapozni lehetne: nem véletlen, hogy Németországban továbbra is számolnak a hosszútávú orosz gázzal az ellátásban, azzal együtt, hogy valamivel jelentősebb lett az utóbbi években a spot piacon beszerzett (és pillanatnyilag olcsóbb) gáz aránya a gáz mix-ben.
